Miért törölheti a Japán Nemzeti Bank a jelenlegi kripto rállyt?

A legtöbb kereskedő mostanában vagy az amerikai stratégiai tartalékokon vagy a legutóbbi DeFi drámákon akar nagyot szolni, de közben teljesen figyelmen kívül hagyják egy olyan hatalmas kockázatot, ami ott előttük lepereg. A Japán Nemzeti Bank kamatemeléseketre utal, és azoknak, akik nem követik a makrogazdaságot, ez egy potenciális katasztrofa lehet a globális likviditás szempontjából. Ha kérdezted már magadtól, hogy a japán kamatmintaan milyen hatással van a bitcoinra, a válasz egy veszélyes mechanizmusban rejlik, amit carry trade-nek hívnak.

A carry trade és a likviditás csapda

Ahhoz, hogy értsd, miért számít néhány bázispont Tokyoban itt Stockholmon vagy akár Budapesten, is értened kell a carry trade lényegét. Évek óta Japánban a kamatok közel nullák voltak, sőt, negatív is. Ez azt jelentette, hogy a japán jen rendkívül olcsón kölcsönözhető volt.

A kereskedők egyszerűen jent kölcsönöztek szinte 0%-os kamattal, majd ezt a pénzt magasabb hozamú eszközökbe tolták. Van, hogy amerikai államkötvényeket vettek vele, máskor tech részvényeket, és egyre gyakrabban használták ezt az olcsó tőkelevert a Bitcoinre való fogadásra. Ez tulajdonképp egy óriási globális hitel, ami táplálja a piac egészének a "risk-on" (kockázatvállalási) hangulatát.

Amikor a Japán Nemzeti Bank emeli a kamatokat, ez az olcsó pénz egyszerűen eltűnik. A jen kölcsönzési költsége nő, maga a jen pedig gyakran erősödik. Ez kényszeríti a kereskedőket, hogy zárják a pozícióikat és eladják az eszközeiket, hogy visszafizessék a jen hiteleiket. Tapasztalatom szerint amikor a carry trade lebonyolódik, az nem succede lassan. Egy gyors, brutális flash crash formájában törkeszik le.

Mit mondnak a számok most?

Ha ránézek a jelenlegi adatokra, a piac elég törékeny állapotban van. A Fear & Greed Index 41-re áll, ami semleges. Nemzünk jó jel ez, különösen akkor, ha egy bikapiacban kellene lennünk. Szerintem ez azt jelenti, hogy a valódi meggyőződés egyszerűen nincs meg a befektetőkben.

A teljes piaci kapitalizáció körülbelül 2,8 billió dollár, de a valódi történet a volumenben rejlik. A derivátumok voluménél egy hatalmas növekedést látunk, ami jelenleg 780 milliárd dollár körül mozog. Ez majdnem hatvanzerész a spot volumennek. Ez arra utal, hogy a piac erősen leverage-elt, vagyis túl sok kölcsönpénzt használnak. Ha ezt a magas tőkelevert egy japán likviditási sokkkal kombináljuk, akkor egy likvidációs kaskad egyretlen receptje lesz.

Jelenleg a Bitcoin dominanciája stabilan 60% körül mozog, az Altcoin Season Index pedig csak 19. A pénz a BTC-ben marad, az altcoinok pedig vérzik. Ez általában akkor történik, amikor a befektetők megijtenek és a kripto-ökoszisztéma legbiztosabb eszközébe menekülnek.

Miért kockázat ez a portfóliódra?

2019 óta figyelem a piacokat, és a kezdők legnagyobb hibája szerintem az, hogy azt hiszik, a kripto egy vákuumban létezik. Nem így van. Ez a világ legérzékenyebb "kockázati eszköze".

Ha a Japán Nemzeti Bank túl gyorsan és túl magasra tolja a kamatokat, egy globális margin call lesz a következménye. A kereskedők nem csak a "szivárgó" coinjaikat adják el; eladják a Bitcoinet is, hogy fedezzék a veszteségeiket más piacokon. Őrülök érte a jelenlegi derivátum pozíciók. A perpetualok 454 milliárd dolláros nyitott érdeklődése mellett bármilyen éles visszaesés likvidációs láncreakciótindíthat.

Ha ilyen volatilitásban kereskedelmesz, én a MEXC-t preferálom, mert náluk a spot kereskedésnél 0% a maker díj, ami sokat segít, ha megpróbálsz kezelni egy pozíciót anélkül, hogy a költségek teljesen kinyugtalanítanának. De a valódi kérdés most nem az exchange, hanem az, hogy mennyire kockáztatsz. Ha érdekel a próbálgatás, nézd meg a MEXC oldalát.

Mit figyelem tovább?

KCsemmel követem a JPY/USD árfolyamot. Ha a jen gyorsan erősödni kezd, az jelzi, hogy a carry trade lebonyolódik. Aztán az S&P 500-et és a NASDAQ-ot is nézem. Ha egyszerre zuhanak az amerikai tech részvények és a Bitcoin, akkor ez nem egy "kripto probléma", hanem egy likviditási probléma.

Nem azt mondom, hogy a piac nullára fog esni, de a "moon" narratíva teljesen figyelmen kívül hagyja a makro realitást. Az USA lehet hogy a tartalékokról beszél, de a Japán Nemzeti Bank kezeli a globális likviditás csapot. Ha elzárják, a rálly megáll.